\\\\
|| für
alice || kelet-tranzit
|| retrospektív
|| luxembourg-kert
|| exit game
|| hard
rain || johanna
|| kreatúra
|| nyolc
perc || törlesztés
|| háló
|| agyregény
|| gólem || hálózat
|| nn-füzetek
|| 504 || via
deus || más
|| -ból/ből
|| fb
# @
=> de/en
__\\
"A Gólem 1997 februárja óta
folyamatosan és nyilvánosan íródik az interneten. Módszere a hipertext, vagyis
a szöveg térbeli hálózatként épül, amelynek - legalábbis elvben - minden egyes
tetszőleges pontja a szövegtest/textúra minden más pontjával összeköthető. Természetes
közege - technikai szempontból - minden olyan felület, amely lehetővé teszi
az író és az olvasó számára a hálózaton belüli szabad mozgást. (Tehát minden
hiperlinket értelmezni tudó számítógépes program.) Műfaja pedig a regényesszé,
avagy - miként a 'Gólem' alcímében olvasható -: hiperiodikus közelítések".
(Bevezető a "Partitúrá"-hoz, in: Lettre International, 2005/56. sz.)
A Gólem utolsó passzusa 2004-ben került föl a hálóra. A Bedekker feliratú
kapcsolóval elérhető, lineárisan olvasható szövegtest "Törlesztés"
címmel jelent meg ugyanebben az évben, a Magvető kiadónál. Egy nem túlságosan
engedékeny pillanatomban azt mondtam: "A 'Gólem' bejárásához, valószínűleg,
éppen annyi időre van szükség, amennyi a megírásához kellett." Ezzel nyilván
nem csinálok kedvet az első lépés megtételéhez. A "Gólem" egyik legelső,
még 1996-ból származó mondata:
"Térbeli hálózat, mintha számtalan kockából egy végtelenbe kiterjedő építményt
emelnék, az elemek oldalai azonban hiányoznak, csupán a szerkezet áll, és a
szálak tartják a konstrukciót. A minden irányú átjárhatóság lehetőségét az oldalak
hiánya biztosítja."
Ha valakinek megérinti a fantáziáját ez a mondat, próbálkozzon meg a "Gólem"-mel.
Vizuális tipusú olvasók kezdjék a "Kapcsolási
rajz"-zal. Ebből azonnal megérthető a szöveg szerkesztési elve. A szöveglabirintusoktól
idegenkedőknek pedig azt javaslom, kövessék a "Síkháló" kapcsoló szavainak
sorrendjét.
E kurta bevezetőt pedig hadd zárjam egy még kurtább magyarázkodással: ha valaki
a "Gólem" olvasásakor úgy érezné, a szöveg írója úgy tesz, mintha
tudna valamit, alapvetően félreértett. A "Gólem" éppen arról szól,
hogy a szerző nem tud semmit. De lázasan foglalkoztatja a kérdés, hogy ha létállapotában
egyáltalán lehetséges a tudás, akkor miképpen.
A Gólemről:
* in: Földes
Györgyi: Jön a Gólem!, ÉS, 2021. március 19.
* in: Beke
Ottó: A hallhatóság és a láthatóság poétikája. A másodlagos szóbeliség és a
digitális írásbeliség irodalmi vonatkozásai
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola,
2016
* in: Beke Ottó: Látható(vá vált) nyelv
- Bartholomew, Gólem és Shrike in: Tudástérkép - Konferenciakötet, 46-60 o.,
Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, 2014
* in: Szűts
Zoltán: A világháló metafórái, Osiris kézikönyvek, 2013
* Postpaper
(2013)
* Nicolas
Pethes: Az elnémulás iróniája, in: Lettre International, Budapest, Nr. 40.,
2000
* in: Józsa
Péter: Irodalom a digitális közegben
* in: Tóth Barna: Hipertext olvasás
* F.P.
beszéde a Bródy-díj átvétele alkalmából az elektronikus irodalom és könyv jövőjéről (1997)
* Kossuth Rádió,
Gondolatjel, 1997. június 8. (Mihancsik Zsófia)
* Egy informatív "bibliográfiai kísérlet" a Gólem tematikához: Babits
Antal: Magyar
gólemek, avagy test és lélek találkozási pontjai, in: Kultúra és közösség,
8. évf. 4. sz. (2017.)