\\\\
|| für
alice || kelet-tranzit
|| retrospektív
|| luxembourg-kert
|| exit game
|| hard
rain || johanna
|| kreatúra
- jegyzetek
|| nyolc
perc || törlesztés
|| háló
|| agyregény
|| gólem
|| hálózat
|| nn-füzetek
|| 504 || via
deus || más
|| -ból/ből
|| fb
# @
=> de/en
__//
"Mindig jobban érdekelt a keletkezés, mint a kész. Az, amiből bármi lehet. Az, amikor látható, érezhető, átélhető az alakulás, a születés, a tét. A késznek nincs tétje, nem tesz föl több kérdést, minden eldőlt. Az irodalomtörténet, a kritika többnyire lesajnálta és mellékesnek tekintette az írói jegyzeteket. Gyakran maguk az írók is. 'Forgácsok', 'melléktermékek', 'hordalék', aki pedig ezeket gyűjtögeti, értékeli 'kukázik'. Valószínűleg ugyanarról a tőről származik ez a felfogás, mint amelyik azt vallja: csak a mű számít, minden egyéb járulékos, valójában érdektelen illusztráció. Alig érthető korlátoltság és elvakultság. Hogyan lehetne megérteni, átérezni a maga 'teljességében' egy művet, alkotójának testi, lelki és szociális állapotától, környezetétől függetlenül? Paul Valéry pontosan tudta, miért életművének középpontja a Füzetek együttese. Kissé szerencsétlenebb konstellációban hordalék kategóriába kerülhettek volna azok is. Ami Dürrenmattnál a Stoff, anyag, nálam a szövet. Nem a kiszabatlan, hanem amiből elkészült valami, amit zavaromban késznek tituláltam. Erre a szövetre vagyok kíváncsi."