\\\\

|| für alice || kelet-tranzit || retrospektív || luxembourg-kert || exit game || hard rain || johanna || kreatúra || nyolc perc || törlesztés || háló || agyregény || gólem || hálózat || nn-füzetek || 504 || via deus || más || -ból/ből || fb #
@ => de/en

__\\

/de/ /en/

"A Gólem 1997 februárja óta folyamatosan és nyilvánosan íródik az interneten. Módszere a hipertext, vagyis a szöveg térbeli hálózatként épül, amelynek - legalábbis elvben - minden egyes tetszőleges pontja a szövegtest/textúra minden más pontjával összeköthető. Természetes közege - technikai szempontból - minden olyan felület, amely lehetővé teszi az író és az olvasó számára a hálózaton belüli szabad mozgást. (Tehát minden hiperlinket értelmezni tudó számítógépes program.) Műfaja pedig a regényesszé, avagy - miként a 'Gólem' alcímében olvasható -: hiperiodikus közelítések". (Bevezető a "Partitúrá"-hoz, in: Lettre International, 2005/56. sz.)
A Gólem utolsó passzusa 2004-ben került föl a hálóra. A Bedekker feliratú kapcsolóval elérhető, lineárisan olvasható szövegtest "Törlesztés" címmel jelent meg ugyanebben az évben, a Magvető kiadónál. Egy nem túlságosan engedékeny pillanatomban azt mondtam: "A 'Gólem' bejárásához, valószínűleg, éppen annyi időre van szükség, amennyi a megírásához kellett." Ezzel nyilván nem csinálok kedvet az első lépés megtételéhez. A "Gólem" egyik legelső, még 1996-ból származó mondata:
"Térbeli hálózat, mintha számtalan kockából egy végtelenbe kiterjedő építményt emelnék, az elemek oldalai azonban hiányoznak, csupán a szerkezet áll, és a szálak tartják a konstrukciót. A minden irányú átjárhatóság lehetőségét az oldalak hiánya biztosítja."
Ha valakinek megérinti a fantáziáját ez a mondat, próbálkozzon meg a "Gólem"-mel. Vizuális tipusú olvasók kezdjék a "Kapcsolási rajz"-zal. Ebből azonnal megérthető a szöveg szerkesztési elve. A szöveglabirintusoktól idegenkedőknek pedig azt javaslom, kövessék a "Síkháló" kapcsoló szavainak sorrendjét.
E kurta bevezetőt pedig hadd zárjam egy még kurtább magyarázkodással: ha valaki a "Gólem" olvasásakor úgy érezné, a szöveg írója úgy tesz, mintha tudna valamit, alapvetően félreértett. A "Gólem" éppen arról szól, hogy a szerző nem tud semmit. De lázasan foglalkoztatja a kérdés, hogy ha létállapotában egyáltalán lehetséges a tudás, akkor miképpen.

Gólem

A Gólemről:
* in: Földes Györgyi: Jön a Gólem!, ÉS, 2021. március 19.
* in: Beke Ottó: A hallhatóság és a láthatóság poétikája. A másodlagos szóbeliség és a digitális írásbeliség irodalmi vonatkozásai
Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, 2016
* in: Beke Ottó: Látható(vá vált) nyelv - Bartholomew, Gólem és Shrike in: Tudástérkép - Konferenciakötet, 46-60 o., Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó, Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács, 2014
* in:
Szűts Zoltán: A világháló metafórái, Osiris kézikönyvek, 2013
* Postpaper (2013)
* Nicolas Pethes: Az elnémulás iróniája, in: Lettre International, Budapest, Nr. 40., 2000
* in: Józsa Péter: Irodalom a digitális közegben
* in: Tóth Barna: Hipertext olvasás
*
F.P. beszéde a Bródy-díj átvétele alkalmából az elektronikus irodalom és könyv jövőjéről (1997)
* Kossuth Rádió, Gondolatjel, 1997. június 8. (Mihancsik Zsófia)
* Egy informatív "bibliográfiai kísérlet" a Gólem tematikához: Babits Antal: Magyar gólemek, avagy test és lélek találkozási pontjai, in: Kultúra és közösség, 8. évf. 4. sz. (2017.)

#