\\\\
|| für
alice || kelet-tranzit
|| retrospektív
|| luxembourg-kert
|| exit game
|| hard
rain || johanna || kreatúra
|| nyolc
perc || törlesztés
|| háló
|| agyregény
|| gólem
|| hálózat
|| nn-füzetek
|| 504 || via
deus || más
|| -ból/ből
|| fb
# @
=> de/en
__//
Farkas Péter: Johanna, Magvető, 2011, 119 oldal
Néhány megjegyzés a szöveggel kapcsolatban (a lap- és sorszámozás a 2011-es Magvető kiadást követi):
* A történelmi háttér szöveg szempontjából fontos, vélt vagy valós tényei: Kasztíliai avagy Őrült Johanna (1479-1555), férje, Szép Fülöp váratlan halála után (1506. szeptember 25.), 1509 februárjáig bolyongott a halott koporsójával. 1509-ben internálják, haláláig a tordesillasi toronyban tartják fogva. Johanna 1504-től anyja révén formálisan Kasztília királynője, gyakorlatilag azonban, egy középkori kan-macsó társadalom szokásos eszközeivel, egész életében kiszorították a hatalomból, és ebben férje, apja, gyermekei egyaránt közreműködtek. Johanna bolyongásának okait mind a mai napig nem ismerjük, és a történelmi "tényekből" valóságos elmeállapotát sem lehet megítélni. Szerelmi őrület, nekrofília, nimfománia, frigiditás, depresszió - a történészek és a pszichiáterek mind a mai napig (érdektelenül) vitakoznak Johanna személyiségéről. A szöveg számos motívuma történelmi tényen alapszik, ezek különválasztása a fiktív epizódoktól, az én szempontomból, lényegtelen. Johanna, számításaim szerint, kb. hétszáznyolcvanhat napot vándorolt a holttesttel a Burgos - Torquemada - Hornillos de Cerrato - Tortoles de Esguera - Arcos de la llana útvonalon (kb. 175 km). Ezzel szinte visszatért kiindulási helyére. A bolyongás itt gyakorlatilag befejeződött, mert innét egyenesen Tordesillasba vonult (kb. 154 km). Mivel az utolsó, valószínűleg 2-3 napig tartó menetet nem tekintem a bolyongás részének, ezért írtam a 68. oldalon két nappal kevesebbet, mint a szöveg elején.
* A szöveg utalásrendszerének az egész íráson végighúzódó két központi motívuma: Purcell Arthur király operájának Cold Song (Oh What Power Art Thou) című áriája Klaus Nomi előadásában: http://www.youtube.com/watch?v=3hGpjsgquqw és Adalbert Stifter Turmalin című elbeszélése.
13/13: Stifter: Turmalin
14/6: Stifter: Turmalin
14/22: Stifter: Turmalin
15/11: A három "nőalak" - Johanna, Katalin (a lánya) és a Turmalinban
fogva tartott lány - egybeolvadása és szétválása a szöveg különböző részeiben
16/15: A hold és a fekete turmalin (kristály) motívumának szerepe a szövegben
17/1: Fuvolajáték (később: Katalin beszédmódja mint analógia), csóka: Turmalin-motívumok
18/utolsó sor: A gyermekkor és Johanna (Katalin) fogságának szinte azonos a
színhelye; a három nőalak nézőpontjának (látószögének) többszöri "összecsúszása"
19/6: Inkább csak formális (?) utalás a Turmalin "képcsarnokára"
19/15: A nekrofília ismétlődő motívumához: természetesen nem Johanna, hanem
környezete volt nekrofil
23/12: Id. Pieter Bruegel: Vakok
23/16: Babits: Vakok a hídon
24/1: Ebben az értelmezésben: Eros az egyetlen nem fogadott, vagyis nem az emberek
által ilyen-olyan célokból kitalált isten, hanem Ős, Eredet, Ok stb., hiszen
minden létező belőle ered.
26/9: Purcell: Artúr király, az úgynevezett "Fagy jelenet";
Cold genius (What power art thou...) és Cupid kettőse
29/17: A szövegben szabadon és önkényesen keveredik a fikció a történelmi tényekkel.
Ha a történelmi Johannával foglalkoztam, elsősorban két másodlagos forrást használtam.
Johan Brouwer és Manuel Fernández Álvarez életrajzait. Nem egy, elsődleges forrásnak
tekinthető dokumentumot (pl. levelek) ezekből a munkákból idéztem, szó szerint,
szabadon vagy ferdítve.
33/2: Aeneis, I. 96-129
36/19: Hexagon szerkezet: a torony előtti tér, jég, hó, turmalin (a kristályok
elrendeződése) stb.
38/19: Juan de Flandes portréja
45/2: Hildegard von Bingen
45/9: Vicente Aleixandre: Sólo morir de dia - a fehér hold motívuma ("Nappal
szeretnék meghalni...") most az orgazmusnál, később a halálnál. A nedvek
összeérése, egybeömlése (orgazmus - szülés/születés - halál)
47/13: Utalás portugáliai Izabella, Katolikus Izabella anyjának sorsára
51/19: Robert Walser motívum
54/9: Utalás a Fülöp halálával kapcsolatban fölmerült megmérgezési elméletre
(mályvaszínű hullafoltok, a körmök alatti elszíneződések)
59/4: A fragmentális érintés (a fizikai érintés csakis fragmentális lehet) és
az erotika. Az orgazmusban a teljes "érintés" történik meg, az összeömlés
által
59/9: Edmond Jabés
59/23: Valahol olvastam: a fekete turmalin által kisugárzott mély infravörös
sugarak ("mélyvörös energia", nyilván - gondolom - semmi köze a hagyományos
infravörös sugárhoz), a víz frekvenciájára hangolják a testet. A molekulák ugyanazt
a rezgést (tremor) veszik föl, mint a víz. Lehet, hogy nincs semmi tudományos
alapja ennek a megállapításnak, de szép gondolat.
62/21: Utalás a Kreatúra Celan fejezetére (Félelem, 6. passzus)
78/9: Kafka (Fegyenctelepen)
81/13: Goya: A
caza de dientes (Caprices) - a korabeli babona varázserőt tulajdonított
az akasztott ember fogának
82/10: A szív motívum (Szép Fülöp szívének kivágása, majd meggyalázása)
82/18: A gyermek Johanna, a Turmalin-ban fogva tartott lány, Katalin
ablaka. A négy helyszín (J. gyermekkorának tornya, a Turmalin alagsori lakása,
Katalin és Johanna cellája) a szövegben több helyen "összecsúszik"
Különösen két képre utalok, Barent (Bernard) van Orley és Christoph
Amberger jóval később készült portréjára
88/16: A Cold Song-ban a tömegben megjelent kislány alakja (a gyermek
Johanna mintegy saját gyermekével pillant össze); ugyanakkor Turmalin utalás,
és a három nő-alak sorsának (ismételt) összeérése
89/4: a csóka füttyögése, a fuvolajáték, a "képtelen" kommunikáció
motívuma(i), analógiája
92/utolsó sor: Stifter: Turmalin - A nyelv, a képtelen és/vagy ellehetetlenült
kommunikáció motívuma (nyelv - beszéd - beszédképtelenség - elnémulás - elnémítás
- kommunikációképtelenség és/vagy a kommunikáció képtelensége - a kommunikáció
ellehetlenülése; szerintem Stifternél is az egyik legfontosabb motívum). Ebben
a passzusban (is) több mondatot szinte szó szerint vettem át a Turmalinból.
Ezek idézőjelezését nem láttam szükségesnek.
95/6: Bizonyos szempontból apja "ülő ravatalának" megismétlése
99/1: A fuvolajáték analógiája; a gyermek visszaszolgáltatása, mert alkalmatlan
a "celeb"-szerepre, civilizálhatatlan; pusztán mutatvány, mint a szakállas
nő vagy az elefántember
103 o.: Vicente Aleixandre: A föld alatt
105/20: A motívum eredete: Szép Fülöp szívét Brüggébe vitték, és anyja, Burgundi
Mária sírjában helyezték el. Amikor a francia forradalmi katonaság egységei
1793-ban betörtek "Osztrák-Hollandiába", leborították és kirabolták
Mária és apja, Merész Károly szarkofágját.
111/6: Utalás a Törlesztés / Bedekker "Dömsöd" passzusára.
"Szeretem ezt a mondatot: Napfényes ébredés a halál..."
113/22: Goya: Az öregkor nyomorúsága (Edad con desgracias). A képzőművészet
talán legrettenetesebb tekintete.
115/5: A béna / roncsolt hátsó testű kutya motívuma a Hálóban (H20) és
a Nyolc perc-ben (11.o.).
115/9: Patibulum; Johanna nagypénteken halt meg; Lukács 22.44.
115/18: A haldokló galamb motívuma (82. o.)
117/22: A halott Fülöp (65 o.). Halálában egyesül vele - a rothadó testek összeömlése.
A testnedvek szerepe az egész szövegben. Bennük, illetve általuk ömlik össze
a szülés/születés - orgazmus - halál motívuma, eseménye (föld, vér, szar, sár,
ondó, hüvelynedv, magzatvíz stb. keveredése).
119/6: Vicente Aleixandre: Halál
119/14: Márk, 15:38, Máté 27, 51-52
A könyvről:
"Műfajára nézve: gyöngyszem. Farkas Kölnben él, szükség van az ő ottani tekintetére. Nagyon szép, magányos könyvei vannak." Esterházy Péter (in: NOL 2013. június 14.)
*
Visy Beatrix: A regény börtönében, in: Holmi, 2011.
október
* Gerőcs
Péter: Ornamentalizmus, rítus, perverzió, Műút, 2011, 25
* Darvasi
Ferenc: Előre kirajzolt pályák, in: Mancs, XXIII. évf. 13. szám
* Stranded
between life and death (en)
*
Megkérdeztük Farkas Pétert - in: BárkaOnline (Kérdező Darvasi Ferenc)
*
Kulcsi Kovács Rita: Kőrisvirág illatú férfimag, gyászmenet a szerelemnek,
in: prae, 2011. április
*
Szellemi nekrofilok, vadmacsók a pók hálójában - interjú Farkas Péterrel
(kérdező: Benedek Anna), in: prae online
*
Solcsányi Ákos: A test és Johanna, in: revizoronline
*
Sain Gábor: Kerengő in: Sense Magazin
*
Báthori Csaba: Kristályok magánya, in: ÉS, 2011.
szeptember 9.
* Sándor
Zoltán: Bolyongás a halállal, in: Magyar Szó,
2011. november 14.
* Onagy
Zoltán: Bosch-koncert a kortárs prózában (18. oldal),
in: Új Könyvpiac, 2012. December
* Vass Norbert:
Csendes Ünnep - in: Litera
* Tóth József: Érintés, csóka, fuvola,
cold song - in: Pannonhalmi Szemle, 2011 (XIX)
* Krupp
József: Johanna, in: ÉS, 2011. május 27.
* Zemen
Annamária: Örült asszony vagy ártatlan áldozat?, in: olvassbele.hu
* Vass
Norbert: Kőbe zárt, hideg dal, in: A Vörös Postakocsi, 2012 Április
* Fábián Emese: Kommentár és nekrológ, in: Alföld, 2011. november
* Bányai János: A Kreatúrától a Johannáig, in: Bányai János: Író(k), könyv(ek),
prózá(k) - A-K, Forum, Híd Könyvtár, 2014