\\\\

|| für alice || kelet-tranzit || retrospektív || luxembourg-kert || exit game || hard rain || johanna || kreatúra || nyolc perc || törlesztés || háló || agyregény || gólem || hálózat || nn-füzetek || 504 || via deus || más || -ból/ből || fb #
@ => de/en

__//


Farkas Péter: Johanna, Magvető, 2011, 119 oldal

/de/ /en/

Néhány megjegyzés a szöveggel kapcsolatban (a lap- és sorszámozás a 2011-es Magvető kiadást követi):

* A történelmi háttér szöveg szempontjából fontos, vélt vagy valós tényei: Kasztíliai avagy Őrült Johanna (1479-1555), férje, Szép Fülöp váratlan halála után (1506. szeptember 25.), 1509 februárjáig bolyongott a halott koporsójával. 1509-ben internálják, haláláig a tordesillasi toronyban tartják fogva. Johanna 1504-től anyja révén formálisan Kasztília királynője, gyakorlatilag azonban, egy középkori kan-macsó társadalom szokásos eszközeivel, egész életében kiszorították a hatalomból, és ebben férje, apja, gyermekei egyaránt közreműködtek. Johanna bolyongásának okait mind a mai napig nem ismerjük, és a történelmi "tényekből" valóságos elmeállapotát sem lehet megítélni. Szerelmi őrület, nekrofília, nimfománia, frigiditás, depresszió - a történészek és a pszichiáterek mind a mai napig (érdektelenül) vitakoznak Johanna személyiségéről. A szöveg számos motívuma történelmi tényen alapszik, ezek különválasztása a fiktív epizódoktól, az én szempontomból, lényegtelen. Johanna, számításaim szerint, kb. hétszáznyolcvanhat napot vándorolt a holttesttel a Burgos - Torquemada - Hornillos de Cerrato - Tortoles de Esguera - Arcos de la llana útvonalon (kb. 175 km). Ezzel szinte visszatért kiindulási helyére. A bolyongás itt gyakorlatilag befejeződött, mert innét egyenesen Tordesillasba vonult (kb. 154 km). Mivel az utolsó, valószínűleg 2-3 napig tartó menetet nem tekintem a bolyongás részének, ezért írtam a 68. oldalon két nappal kevesebbet, mint a szöveg elején.

* A szöveg utalásrendszerének az egész íráson végighúzódó két központi motívuma: Purcell Arthur király operájának Cold Song (Oh What Power Art Thou) című áriája Klaus Nomi előadásában: http://www.youtube.com/watch?v=3hGpjsgquqw és Adalbert Stifter Turmalin című elbeszélése.

13/13: Stifter: Turmalin
14/6: Stifter: Turmalin
14/22: Stifter: Turmalin
15/11: A három "nőalak" - Johanna, Katalin (a lánya) és a Turmalinban fogva tartott lány - egybeolvadása és szétválása a szöveg különböző részeiben
16/15: A hold és a fekete turmalin (kristály) motívumának szerepe a szövegben
17/1: Fuvolajáték (később: Katalin beszédmódja mint analógia), csóka: Turmalin-motívumok
18/utolsó sor: A gyermekkor és Johanna (Katalin) fogságának szinte azonos a színhelye; a három nőalak nézőpontjának (látószögének) többszöri "összecsúszása"
19/6: Inkább csak formális (?) utalás a Turmalin "képcsarnokára"
19/15: A nekrofília ismétlődő motívumához: természetesen nem Johanna, hanem környezete volt nekrofil
23/12: Id. Pieter Bruegel: Vakok
23/16: Babits: Vakok a hídon
24/1: Ebben az értelmezésben: Eros az egyetlen nem fogadott, vagyis nem az emberek által ilyen-olyan célokból kitalált isten, hanem Ős, Eredet, Ok stb., hiszen minden létező belőle ered.
26/9: Purcell: Artúr király, az úgynevezett "Fagy jelenet"; Cold genius (What power art thou...) és Cupid kettőse
29/17: A szövegben szabadon és önkényesen keveredik a fikció a történelmi tényekkel. Ha a történelmi Johannával foglalkoztam, elsősorban két másodlagos forrást használtam. Johan Brouwer és Manuel Fernández Álvarez életrajzait. Nem egy, elsődleges forrásnak tekinthető dokumentumot (pl. levelek) ezekből a munkákból idéztem, szó szerint, szabadon vagy ferdítve.
33/2: Aeneis, I. 96-129
36/19: Hexagon szerkezet: a torony előtti tér, jég, hó, turmalin (a kristályok elrendeződése) stb.
38/19: Juan de Flandes portréja
45/2: Hildegard von Bingen
45/9: Vicente Aleixandre: Sólo morir de dia - a fehér hold motívuma ("Nappal szeretnék meghalni...") most az orgazmusnál, később a halálnál. A nedvek összeérése, egybeömlése (orgazmus - szülés/születés - halál)
47/13: Utalás portugáliai Izabella, Katolikus Izabella anyjának sorsára
51/19: Robert Walser motívum
54/9: Utalás a Fülöp halálával kapcsolatban fölmerült megmérgezési elméletre (mályvaszínű hullafoltok, a körmök alatti elszíneződések)
59/4: A fragmentális érintés (a fizikai érintés csakis fragmentális lehet) és az erotika. Az orgazmusban a teljes "érintés" történik meg, az összeömlés által
59/9: Edmond Jabés
59/23: Valahol olvastam: a fekete turmalin által kisugárzott mély infravörös sugarak ("mélyvörös energia", nyilván - gondolom - semmi köze a hagyományos infravörös sugárhoz), a víz frekvenciájára hangolják a testet. A molekulák ugyanazt a rezgést (tremor) veszik föl, mint a víz. Lehet, hogy nincs semmi tudományos alapja ennek a megállapításnak, de szép gondolat.
62/21: Utalás a Kreatúra Celan fejezetére (Félelem, 6. passzus)
78/9: Kafka (Fegyenctelepen)
81/13: Goya: A caza de dientes (Caprices) - a korabeli babona varázserőt tulajdonított az akasztott ember fogának
82/10: A szív motívum (Szép Fülöp szívének kivágása, majd meggyalázása)
82/18: A gyermek Johanna, a Turmalin-ban fogva tartott lány, Katalin ablaka. A négy helyszín (J. gyermekkorának tornya, a Turmalin alagsori lakása, Katalin és Johanna cellája) a szövegben több helyen "összecsúszik"
Különösen két képre utalok, Barent (Bernard) van Orley és Christoph Amberger jóval később készült portréjára
88/16: A Cold Song-ban a tömegben megjelent kislány alakja (a gyermek Johanna mintegy saját gyermekével pillant össze); ugyanakkor Turmalin utalás, és a három nő-alak sorsának (ismételt) összeérése
89/4: a csóka füttyögése, a fuvolajáték, a "képtelen" kommunikáció motívuma(i), analógiája
92/utolsó sor: Stifter: Turmalin - A nyelv, a képtelen és/vagy ellehetetlenült kommunikáció motívuma (nyelv - beszéd - beszédképtelenség - elnémulás - elnémítás - kommunikációképtelenség és/vagy a kommunikáció képtelensége - a kommunikáció ellehetlenülése; szerintem Stifternél is az egyik legfontosabb motívum). Ebben a passzusban (is) több mondatot szinte szó szerint vettem át a Turmalinból. Ezek idézőjelezését nem láttam szükségesnek.
95/6: Bizonyos szempontból apja "ülő ravatalának" megismétlése
99/1: A fuvolajáték analógiája; a gyermek visszaszolgáltatása, mert alkalmatlan a "celeb"-szerepre, civilizálhatatlan; pusztán mutatvány, mint a szakállas nő vagy az elefántember
103 o.: Vicente Aleixandre: A föld alatt
105/20: A motívum eredete: Szép Fülöp szívét Brüggébe vitték, és anyja, Burgundi Mária sírjában helyezték el. Amikor a francia forradalmi katonaság egységei 1793-ban betörtek "Osztrák-Hollandiába", leborították és kirabolták Mária és apja, Merész Károly szarkofágját.
111/6: Utalás a Törlesztés / Bedekker "Dömsöd" passzusára. "Szeretem ezt a mondatot: Napfényes ébredés a halál..."
113/22: Goya: Az öregkor nyomorúsága (Edad con desgracias). A képzőművészet talán legrettenetesebb tekintete.
115/5: A béna / roncsolt hátsó testű kutya motívuma a Hálóban (H20) és a Nyolc perc-ben (11.o.).
115/9: Patibulum; Johanna nagypénteken halt meg; Lukács 22.44.
115/18: A haldokló galamb motívuma (82. o.)
117/22: A halott Fülöp (65 o.). Halálában egyesül vele - a rothadó testek összeömlése. A testnedvek szerepe az egész szövegben. Bennük, illetve általuk ömlik össze a szülés/születés - orgazmus - halál motívuma, eseménye (föld, vér, szar, sár, ondó, hüvelynedv, magzatvíz stb. keveredése).
119/6: Vicente Aleixandre: Halál
119/14: Márk, 15:38, Máté 27, 51-52

#

A könyvről:

"Műfajára nézve: gyöngyszem. Farkas Kölnben él, szükség van az ő ottani tekintetére. Nagyon szép, magányos könyvei vannak." Esterházy Péter (in: NOL 2013. június 14.)

* Visy Beatrix: A regény börtönében, in: Holmi, 2011. október
* Gerőcs Péter: Ornamentalizmus, rítus, perverzió, Műút, 2011, 25
* Darvasi Ferenc: Előre kirajzolt pályák, in: Mancs, XXIII. évf. 13. szám
* Stranded between life and death (en)
* Megkérdeztük Farkas Pétert - in: BárkaOnline (Kérdező Darvasi Ferenc)
* Kulcsi Kovács Rita: Kőrisvirág illatú férfimag, gyászmenet a szerelemnek,
in: prae, 2011. április
* Szellemi nekrofilok, vadmacsók a pók hálójában - interjú Farkas Péterrel (kérdező: Benedek Anna), in: prae online
* Solcsányi Ákos: A test és Johanna, in: revizoronline
* Sain Gábor: Kerengő in: Sense Magazin
* Báthori Csaba: Kristályok magánya, in: ÉS, 2011. szeptember 9.
* Sándor Zoltán: Bolyongás a halállal, in: Magyar Szó, 2011. november 14.
* Onagy Zoltán: Bosch-koncert a kortárs prózában (18. oldal), in: Új Könyvpiac, 2012. December
* Vass Norbert: Csendes Ünnep - in: Litera
* Tóth József: Érintés, csóka, fuvola, cold song - in: Pannonhalmi Szemle, 2011 (XIX)
* Krupp József: Johanna, in: ÉS, 2011. május 27.
* Zemen Annamária: Örült asszony vagy ártatlan áldozat?, in: olvassbele.hu
* Vass Norbert: Kőbe zárt, hideg dal, in: A Vörös Postakocsi, 2012 Április
* Fábián Emese: Kommentár és nekrológ, in: Alföld, 2011. november
* Bányai János: A Kreatúrától a Johannáig, in: Bányai János: Író(k), könyv(ek), prózá(k) - A-K, Forum, Híd Könyvtár, 2014

#