\\\\

|| für alice || kelet-tranzit || retrospektív || luxembourg-kert || exit game || hard rain || johanna || kreatúra || nyolc perc || törlesztés || háló || agyregény || gólem || hálózat || nn-füzetek || 504 || via deus || más || -ból/ből || fb # @ => de/en

__//

Esterházy Péter a Nyolc percről
(in: Esterházy Péter: Csalogány 26, ÉS, 51. Évf. 23. szám)

Örömmel látom, hogy sokan fölfigyeltek (Jánossy Lajostól Osztovits Ágnesig) Farkas Péter Nyolc perc című kötetére. Nem emlékszem, hogy volna könyv, amely nem "istenes", és benne a halál, a meghalás nem valami rémisztő szörny. Illetve Nádas Saját halálja talán ilyen; Farkas mintha avval a tudással írta volna könyvét; biológiai metafizikusság, mondanám, kissé a levegőbe. Ellentétben Rácz Péterrel (múlt heti ÉS), én kifejezetten jónak, pontosnak és érzékenynek találom Farkas nyelvét; többek közt az mondatik, hogy az volna a baj, hogy a szerző túlságosan távol került a magyar nyelv mindennapjaitól, én meg épp ellenkezőleg arra gondoltam, hogy talán a német nyelvi környezet is jótékonyan hatott rá (Farkas Kölnben él), mintha innét jutott volna eszembe, hogy milyen ápolt nyelven ír, és hogy elegánsan hozza azt a pontosságot, amely a németben szinte magától jön; nehéz a testről, a fájdalomról írni - és ő tud -, mert nagyon nem szabad az ember közben (se az író, se a fájó ember). Mondható szerelmeskönyvnek is (formális ötlettel a Film öreg párját látjuk "tovább"), elképesztő, nagy szerelmi jelenettel (sunyin nem mesélem el); Farkas azt is el tudja érni, hogy a beckettes világ gazdag legyen, hogy a szöveg "haladjon", vagyis mi szívesen őbenne. Finom kis könyv, kívánok jó sorsot neki.

#