(279) Mintha két tükör vetülne egymásba - mindegyikben a végtelen(280) tükröződik és mégis mindegyik önmaga (Heidegger). A tükörkép és a tükröztetett részben azonos, részben más. Azonos, amennyiben a szellem csakis önmagát képes láttatni. Más, mivel a szellem nem közvetlenül, hanem testi környezetének foglalatán keresztül látja "önmagát", és ez nem azonos a tiszta szellemmel. (Föltételezhető a testi környezettől független látás, mint például a levitáció fogalmával jelölt lelki- és szellemi állapot. A szellemi lét gyakorlatának tapasztalata azonban Kavafisz látnokával szól: Kielégítő megfejtést nem tudtam találni. Nem megfelelő ez a mai nap. Homályos valamit láttam. Nem értettem egészen. De véleményem szerint érje be azzal, amije van, a király.) A tükörkép és a tükröztetett közötti eltérés másik oka, hogy nem mechanikus tükröztetésről van szó, hanem megfigyelésről. Miként a megfigyelő és a megfigyelt közötti viszony kölcsönösen befolyásolja a megfigyelést, ekképpen alakítja a láttatott képet a tükröztetett és a tükörkép közötti viszony. A különbözőség-azonosság kérdését veti föl a heideggeri megállapítás utolsó tagmondata: "mégis mindegyik önmaga." A kijelentés különbözőséget tételez, tehát a tükröztetett-tükörkép (tükörkép-tükörkép :: "mindegyikben a végtelen tükröződik") viszonyára utal. Létezik-e, létezhet-e azonosság a tükör-tükörkép-tükröztetett összefüggésrendszer valamelyik viszonypárjában (pl. mennyiben azonos maga a tükör és a tükröztetett)?

LB > tükörrendszer