(159) A művész (sámán) mint közvetítő. Bekapcsolja magát a megszakadt áramkörbe, és ezt, az alkotás pillanatában (magán keresztül) rövidre zárja. Tipikus mártirszerep. Tragikuma nem a szerepben kiteljesedő végzet, hanem a meghatározottság: Nincs más választása. ("Minden döntés determinált, mert nem dönthetünk a sorsunk ellen, a sorsunk pedig az, hogy éppen úgy döntünk, ahogy dönt/het/ünk.") Sorsában nem a cselekedet, hanem a szándék nagysága kivételes. És kudarca éppen annyira törvényszerű, mint az Istenigézőké. Módszere is azonos: Szent őrületben a költő szeme/ Földről az égre, égből földre villan,/ S míg ismeretlen dolgok vázait/ Megtestesíti képzelete, tolla,/ Ad alakot a légi semminek,/ Valódi lakhelyet és nevet ád neki. 75 Elvakult, szerencsétlen flótás. Mégis: senki nem kerülhet oly közel a névadó emberőshöz, Istenhez, a nyelvhez és legvégül a nyelvnélküliséghez, mint a kísértő.

LB > helyreállítani