(145) A nyelv beiktatása a teljesség feladása, vagyis ettől a pillanattól kezdve az ember már nem az egy és oszthatatlan lét letéteményese, hanem pusztán egy vékonyka létszelet hordozója és képviselője. Éppen annyié, amennyit a nyelv hordani és tartani képes. A nyelv(146), a fogalmi gondolkodás minden egyebet elhomályosít. A tekintet, mint valami gonosz varázslatban, rászegeződik az egész kisebb-nagyobb létteret befogadni képes szegmentumára, és képtelen többé onnét elmozdulni.

LB > összefüggő lényegkép