(123) Nyilvánvaló: nem az automaták kombinatórikusságáról van szó, hanem az emberi szellem kombinatórikusságában megnyilvánuló misztériumról. Minden mechanikus eljárás száraz, holt (mű)anyagot hoz létre. A költő viszont, formálisan azonos módszerrel, megárasztja az egész szellemi keringési rendszert. Mi a kémiája a különbözőségnek? Miért képtelen az automata, a gép arra, amire a szellem képes? Mi "ad életet a jelnek" (W.)? Újra Kafka: Csakis így lehet írni, csakis a test (Leib) és a lélek teljes nyitottságának(124) állapotában. A Leib teljes megnyitása. Hosszában fölhasított, degeszre tömött gabonás zsák. Elárasztottság. Megragadható, elkülöníthető, reprodukálható-e a különbözőség tartalma? És hozzáadható-e a géphez? A műember mint gépember, éppen annyira ember, mint az asztal vagy az elektromos fúró. A gép és a géniusz egybevonásából viszont nem műember keletkezik, hanem másik ember, másik species(128). Ez a 21. század kérdése. Minden egyéb szakköri foglalkozás.

LB > kombinatorikát