(153) A fiktív időnek is - törvényszerűen - a most-idő a közege. Ha ezt iránytalannak (iránymentesnek) tekintjük, miért ne lenne lehetséges például a fordított reinkarnáció? Ahogyan gyakran az elmúlt életekre való emlékezéssel magyaráznak számos jelenséget, ugyanígy a "jövőben" leélt élet lehetne a magyarázata némely megérzésnek, "előrelátásnak". Voltairrel szólva (...semmivel sem nagyobb csoda kétszer születni, mint egyszer): semmivel sem nagyobb csoda a fiktív időben előrefelé inkarnálódni, mint visszafelé.

LB > iránytalan