(1995. november 18.) ... Javítgatom az N.N. második leiratából kimaradt passzusokat is, talán egy későbbi, hypertextuális programhoz. Amit TGÁ a Szökevényekben idéz ("...talán egy regény minden mondatából kellene újabb regényeket írni..."), és amiről magam is több helyütt beszéltem már különböző összefüggésben ("minden szót lábjegyzetelni kellene"), hirtelen eszközt kapott a PC-vel, illetve a hypertexttel. Valójában persze nem új eszközről van szó - hiszen agyunk eddig is hypertextben "szerkesztett" -, hanem egy alapvetően másfajta eszközről, amelynek két nagy előnye az organikus aggyal szemben: 1. működése és keletkezése egyszerűbb 2. nem kapcsolódik a testünkhöz, kémiánkhoz és fizikánkhoz, tulajdonságai ezáltal meghatározhatók és kiszámíthatók. Míg a digitális hypertextet - bizonyos szempontból - előnyben részesítem az organikus hypertexttel szemben, másképpen áll a helyzet az életemben és tevékenységemben egyre erősebben beavatkozó "hálozattal". Még a legtágasabb, legszerteágazóbb internet is  pusztán halott és jelentéktelen vállalkozás akár a legszűkebb mentális hálozathoz képest is. Valéryvel, Prousttal, Musillal, Wittgensteinnel, Byronnal, Senecával (etc.) "on-line" kapcsolatban lenni, fizikai, biológiai és kémiai szenzorainkkal, természetesen csak keveseknek adatik meg. Az internetre mindenki előfizethez. Az interment (jóval később: #interment) mindig is a kiválasztottak hálozata marad...   (1996. július 10.)

LB