(443) A hálózatos (tehát hálózatot építő) írás és bizonyos fokig a szöveghálózaton belüli olvasás két, egymással összefüggő fogalompár vizsgálatát teszi szükségessé. Mit jelent a véges és végtelen fogalma, kiváltképp a nyitott szövegek esetében, és mit értsünk véletlenen avagy annak ellentétén. Ha a lehetőségek végtelenségéről beszélek, nyilvánvaló belátni azt a banalitást, hogy a végtelenség fogalmát csakis a végesség határain belül, emocionális és nem racionális tartalmú fogalomként használom, és a lineáris és hipertextuális szövegek viszonyában. Triviális hasonlattal élve: a nyitott szöveg szálai, akárcsak a gondolkodásé, nincsenek elkötve, mondhatni közvetlenül érintkeznek, összeérnek a szellem szövetével, belefutnak a szellem szövetébe, továbbá a szöveg- (gondolat) szálak elágazási lehetősége potenciálisan végtelen(444). Ez a véletlen(450) szerepének megváltozását, illetve súlypont eltolódását sugallja az irodalmi alkotás és az olvasás folyamatában.

LB > végtelen