(84) A társadalmi ember útja a történelem kezdete óta kényszerpályán(85) mozog. Ez nem a mindenkori "Nyugat alkonya". Spengler eposza is csak egy utánlövés volt. Szegény S. "semlegesítése" azért fontos, mert évtizedek óta minden komorabb kultúrkritikát vele bunkóznak agyon, Berlintől New Yorkig. Álláspontom nem az apokaliptikus feeling egy újabb nedvkiválasztása és lecsapódása, hanem egy antropológiai tény közlése. Az erkölcsi és szellemi integritás próbája ebben a helyzetben: Az ember ugyan folyamatos, külső katasztrófa szituációban él - ha úgy tetszik, folyamatosan működő apokalipszisban (a krízis nem jelenség, hanem állapot) -, mégsem lesz sem más, sem önmaga gyilkosa.

LB > alakíthatatlan