(105) Ön megbénult; de figyeljen ide, nézze csak, próbálja ki!; ha folyton a lábára figyel, akkor végső soron ön az, aki megbénítja saját magát. 94 Így bénul meg a gondolat, lehetetlenül el a szellem, mert eltömi a pórusokat a faggyú, a zsír, a lerakódás. Képtelen a tudat szabadon lélegezni, elnehezedik, megfullad. Nincs min gondolkodni, nincs mire emlékezni. Elüldögélni a lócán, hunyorogni a fényben, mozdítani ajkat mosolyféleségre, ahogy az újszülött húzza el némelykor az ajkát tudattalanul, értelem és akarat nélkül, a teljes, még szinte bontatlan lét ürességében. Ezt kérem. Nyílt, őszinte alázattal.

LB > pszichózis