264c-e Szókratész: Vizsgáld meg hát barátod beszédét, hogy ilyen szerkezetű-e vagy nem; azt fogod találni, hogy miben sem különbözik attól a felirattól, amely némelyek szerint a phrügiai Midasz sírján olvasható.

Phaidrosz: Milyen az, és mi a sajátossága?

Szókratész: A következőképpen hangzik:

Bronzból formált szűz, Midász sírjára ledőltem,/
addig, amíg víz csordul s fák növekednek az égig,/
itt maradok, könnyel siratott síron heveredvén,/
minden utasnak szólok: Mídász nyugszik e földben.

Azt nyilván könnyen észreveszed, hogy mindegy: valamely sorát elsőnek vagy utolsónak olvassuk-e.

Phaidrosz: Gúnyt űzöl beszédünkből, Szókratész.

Szókratész: Hagyjuk ezt a beszédet, hogy ne bánkódj...

forrás-link > Midász-váltó