\\\\

|| exit game || hard rain || johanna || kreatúra
|| nyolc perc || törlesztés || háló || agyregény
|| gólem || hálózat || nn-füzetek || 504 || via deus
|| más || -ból/ből || fb # @

__\\

Vendégkönyv
(akiknél - többek között - vendégségben jártam)

...ich darf Sie versichern, daß ich (es begann dies schon in Berlin) mit der Feder einen wahren Zusammenbruch meiner Hand erlebte... (Robert Walser: Brief an Max Rychner, 20.06.1927) A "kéz összeomlása" ("...ich darf Sie versichern, daß ich (es begann dies schon in Berlin) mit der Feder einen wahren Zusammenbruch meiner Hand erlebte...) - R. Walser: Brief an Max Rychner, 20.06.1927) - Biztosíthatom Önt arról, hogy a tollat tartó kezem valóságosan összeomlott, valamiféle görcs, amelynek szorításából csak lassan és fáradságosan szabadultam ki a ceruza által.

* * *

Itt fekszik Phaeton, aki atyja szekerét hajtotta; ha sikert nem is aratott, nagy vállalkozás volt, melyben elbukott. (Ovidius)

A művészetben nincsenek törvények, csak lehetőségek. A modernség és a forradalom a művészetben sohasem jelenthet egyebet, mint újra meg újra biztosítani minden politikai vagy iskolai tolakodás ellen a művész szabadságát, a művész lehetőségeit. (Ignotus)

Gondoljátok, azért keltem föl egész életemben hajnali háromkor, hogy úgy gondolkodjam, mint mindenki más? (Pater Hardouin)

Senkinek sincs joga velem szemben úgy viselkednie, mintha ismerne. (Robert Walser)

Forrong a világ és valósággal terrorizálnak bennünket az események és félelmek; azt hallom, bűn ma másról beszélni. Én nem akarok engedni ennek a terrornak. Azért is Jeopardyról beszélek, és a két megváltozott Szép Ernő-verssorról. (Babits)

Akiknek nincs tehetségük a hagyományos művészethez, azoké a jövő. (Tatlin)

Szívesen tovább írtam volna, de aztán úgy maradt. (Goethe)

* * *

Egyikünk sem tudta a teljesség álmát megvalósítani. Ezért csak egy alapelvünk lehet: Szemtől szemben a roppant vereséggel, továbbra is tenni a lehetetlent. (Faulkner)

A halál tart ébren. (Beuys)

Az eredetiség csak annyi, hogy egy felmerült pillanatot nem hagyunk elveszni. (Vidovszky L.)

Gondolkodik, ezért esik nehezére a megértés... (Nizsinszkij)

A nagy művész legfőbb feladata, hogy újra és újra semmit sem tudjon. (Pilinszky)

Csak az éjszakákat átörjöngeni az írással, ezt akarom. És belepusztulni vagy beleőrülni, ezt is akarom. (Kafka)

Mert az emberek minden idők legjava helyett mindig csak a legújabbat olvassák, eliszaposodik a korszak egyre mélyebben a saját szennyében. Az új ritkán a jó: mert a jó csak rövid ideig az új. (Schopenhauer)

Ameddig a madár a maga szárnyán száll, nem mondhatod túlságos magasnak a röptét. (Blake)

Ne keresd kívül, fordulj vissza tenmagadhoz, az ember bensejében lakik az igazság. Ha pedig azt látnád, hogy saját természeted is változik, akkor emelkedj tenmagad fölé. (Szent Ágoston)

Minden valódi bölcsességre csak távol az emberektől lehet rálelni, messze a roppant magányban, és csakis a szenvedésen keresztül lehet elérni. Nélkülözés és szenvedés az egyetlen, amely az ember értelmét rányithatja arra, ami mások számára rejtve van. (Igjugarjuk)

Mert az ember mi másért tanult meg a szavakkal bánni? Csak hogy elmondhassa, amit már nem muszáj elmondania, vagy úgy mondja el, ahogy már nincs kedve elmondani. (T.S. Eliot)

Szívesen létrehoztam volna egy jó könyvet. Nem így történt; az idő azonban már elmúlt, amikor még javíthattam volna rajta. (Wittgenstein)

Tudom jól, mennyire ellentmondásosnak kell lenni ahhoz, hogy valóban következetes legyen az ember. (Pasolini)

A könyv létezik, s én azt is ismertem belőle, amit már nem volt erőm megvalósítani. (Mallarmé Verlaine-nek)

Csak a tétovázó tudás számit. (Canetti)

Van valami végtelenül vigasztalan abban, hogy a legmagasabb megismerésnek nincs tárgya (Gershom Scholem)

Háború van, miért zaklatod föl magad. Ahol emberek vannak, ott mindig is volt háború. És itt emberek vannak. (Voltaire)

Nem a szerző álláspontját képviselem, hanem a problémák álláspontját, amelyek pengeélen táncolnak; halálos veszélyekkel járó, létfontosságú döntések álláspontját. Jobb, ha az olvasók szélesebb köreit megóvjuk attól, hogy bepillantást nyerjenek ezekbe a katasztrófákba. (Gottfried Benn)

Átkozottul szép , amikor a szelíd lelkek a goromba világgal harcolnak. És mi, szelídek harcolunk a legszebben. (Robert Walser)

Hányszor voltam úgy bátor (s nem azért), hogy megelőzzem a gyávaságomat. (Illyés Gyula)

Az írás a kimondhatatlannal való kommunikáció... Azért birtokoljuk a nyelvet, hogy elnémuljunk. (Max Frisch)

Ami a legmélyebben van az emberben, az a bőre. (Valéry)

Művésznek lenni annyi, mint kudarcot vallani, ahogy senki sem merészel. (Beckett nyomán)

Ma a szufizmus név valóság nélkül, míg korábban valóság volt, név nélkül. (Fusandzsi)

Emlékezetemben két tárházát őríztem meg a tudásnak. Az egyiket közzétettem, s emiatt szentként tiszteltek engem; ám ha a másikat is közzétenném, átvágnátok a torkomat. (Abú Hurajra)

Ezek a dolgok olyan fontosak számomra, hogy úgy érzem: ha kimondanám őket, nem írnék többé semmi mást. (Sarah Kofman)

Az írásnak van eredetije, ahonnan az ember leírja. Ez az eredeti szöveg csupa jel, és csak az tudja megfejteni, aki magát érzékennyé tette, és ez az érzékenység nem az ihlet kérdése, hanem az éthoszé. (Hamvas Béla)

Nem tudjuk meghatározni sem az emberi bűn súlyát, sem a bűnösség mértékét. Nyomaik kitörölhetetlenek, hatásuk az életre előreláthatatlan és beláthatatlan. Senki fölött nem ítélkezhetünk, senkinek sem bocsáthatunk meg. (Dorde Lebovic)

Az Atya kimondta a szót, és ez a szó az ő Fia, és ez a szó örökké és szakadatlan kimondatik a csendben, és ebböl a csendböl kell a léleknek azt kihallania. (Huxley)

Van nyelv, amelynek a létezésre van sok szava, van, amelyiknek a fröccsre. Nem látom a különbséget. (Esterházy)

Nem jobb elvetélni, mint meddőnek lenni. (Beckett)

Az irodalom valami, amit alul kell múlni. (Németh Gábor)

Lehetséges, hogy tévedek, de eretnek nem lehetek, mert a tévedés intelligencia dolga, az eretnekség azonban az akarattól függ. (Eckhart Mester)

Az egyetlen utat, amely a filozófia számára nem a zsarnokhoz vezet, Kant közvetítette számunkra: azt a választ ugyanis, hogy életproblémáinkra nem adható válasz. (Vajda Mihály)

Én nem játszom. Én magam vagyok az. Tehát semmi. Érti? (Klaus Kinski)

Egyetlen bizonyosság is elég annak, aki kutat. Csak le kell vonnom belőle az összes követekeztetést. (Camus)

Nyisd ki ezt a könyvet, és minden ajtót ott, ahol éppen vagy. (John Cage)

Egyetlen dolgot nem vehet el tőlünk senki, azt, amit mi magunk adunk oda. (Marie de Hennezel/Jean-Yves Leloup)

Amit megfigyelünk, nem maga a természet, hanem a természet, ahogyan megfigyeljük. (Heisenberg)

Ha a matematika törvényei a valóságra vonatkoznak, akkor bizonytalanok; ha azonban bizonyosak, akkor meg nem vonatkoznak a valóságra. (Einstein)

Az ihletet sokan a lélek bosszújával azonosítják. Elsietett magyarázat. Készülendő művem olvasói fogják bizonyítani, hogy az ihlet pillanatában lelkem ment volt minden nemtelen indulattól. Csak tárgyamat néztem. (Illyés)

Régen olvastam egy történetet Szokratészról. Barátjával sétált az utcán, és köszönt valakinek. Nem viszonozta a köszönésed!, harsogott a barátja. Szokratész elmosolyodott: Nem zavar, hogy udvariasabb vagyok, mint ő. (Hamvas)

Valójában az üres kimeríthetetlen, nem a teli; a levegőtengerből tovább lehet meríteni, mint a víztengerből; és éppen ez az igazi írói teremtés, a semmiből... (Jean Paul)

Élt a század elején egy költő. Nagyon öreg volt már, és a titkára kísérte sétáján. "Mester", mondta neki, "nézzen fel! ma repül a város fölött az első repülőgép!" "El tudom képzelni", mondta a mester a titkárának, és nem emelte föl a szemét a földről. (Kundera)

Az ember városokba tömörül, kereskedik, alkuszik, s ezzel olyan életformát vesz fel, amely által kényelembe süpped, hazudik, csal, s ezzel lealacsonyodik, elveszti érzékét a nagyság iránt, elveszti képességét arra, hogy a legnagyobb dolgokat megértse, megzavarodik vallásában, elkezd félni a nagy dolgoktól, s hogy félelmétől megszabaduljon, a nagyságot egyszerűen elfelejti. (Hamvas)

Költészet: szavakkal közelíteni a csend, a névtelenség felé. (Simone Weil)

Mégis azt hiszem, hogy helyesen tesszük, ha kimondjuk az elérhetetlent. Utána már nem adhatjuk olcsón, az elérhetetlen pedig úgyis elérhetetlen marad. (Canetti)

A nagy öregek körül egy sem volt idealista, boldogultak idealizmus nélkül, a lehetségest gyakorolták és akarták. A dilettánsok rajonganak. (Gottfried Benn)

Nem keresek összefüggést a mű és a kor között, melyben az megszületett. Elém véletlensége egy meglátás titkos pillanatának sodorta. (Gulácsy)

Várni kellene egész, lehetőleg hosszú életen át, eszmélni s édességet gyűjteni - akkor, szinte az utolsó percben, akkor talán írhatnánk tíz jó sort. (Rilke)

Idegen vagyok a világban, amelyet nem én teremtettem. (W. H. Auden)

Mindazonáltal elég rendszeresen dolgozom; kis prózai történeteket írok... Ostoba és ártatlan dolog... A sorsom ettől a könyvtől függ. (Rimbaud)

A hiba ott kezdődik, ha valaki elhatároza, hogy vakkeretet és vásznat vásárol. (Beuys)

Néha elképzelek egy istent, akit még nem ismerünk, de aki létezik, olyan Istent, aki fejlődik, növekedik, változik, aki csak néha mutatja meg magát nekünk, máskor sorsunkra hagy, kísérletezik, olyan isten, aki még nincs egészen kész, még kissé tökéletlen, aki mindig újra kezdi. (Strindberg)

Ha a görögökkel esik jól az együttlét: Szokratésszal, Zénonnal érintkezz. Megtanítanak meghalni - az egyik, mikor szükséges, a másik, mielőtt szükséges. (Seneca)

Az ötvenes évek elején Révai nem állt meg a gondolatnál, hogy más himnuszunk legyen. A dallam megírását Kodálytól várta; a szöveget tőlem. Így találkoztunk mi ketten, s váltottunk szót az ügyben. Alig tartott egy percnél tovább. - Mi a zenei értéke Erkel munkájának? - kérdeztem. - Nem helyettesíthető - felelte Kodály. (Illyés)

Talán azért írok, mert nem találtam jobb formát a hallgatásra. (Ilse Aichinger)

A legjobb utazók az analfbéták. Nem untatnak minket emlékeinkkel. (Bruce Chatwin)

A halálos magányosságról van szó, ezt megértetted, arról a reménytelen, csillogó tartományról, ahol a művész tevékenykedik. (Genet)

A társadalomban csak kétféle tevékenységgel érhetünk el valamit: csúszás-mászással vagy amit "munká"-nak neveznek. A "munka" azonban csak azoknak való, akik nem képesek magasabb rendű dolgokra. Az igazi embernek nem "munkára" van szüksége, hanem szabad tevékenységre, heves lázra, kalandra, játékra, repülésre - ő ugyanis Pegasus és nem szamár. (Klima)

Kellemetlen, hogy múltkori levelemből nem értetted meg a jelszabályt, mert kimondhatatlanul unalmas magyarázkodni. (Wittgenstein Russselnek)

Művem két részből áll: abból, ami itt fekszik, és egy másikból, amit nem írtam meg. (Wittgenstein Ludwig von Fickernek)

A gondolkodó ember igazi kísértése az elnémulás. (Canetti)

Az ember nem a halálra, az ürességre, a nem létezőre, a semmire gondol, hanem annak számtalan metafórájára. (Jabés)

Nincs véletlen, minden értem és általam történik, és ha majd bejárom utamat, megértem végre az életemet. (Kertész)

Az alakot, mellyel szemben találom magam, nem tapasztalhatom, nem írhatom le külsejét, csak megvalósítani vagyok képes. (Buber)

Aki lát, holott ő nem látszik, hall, noha, őt nem hallják, ismer, míg őt nem ismerik, és őrajta kívül semmi sincsen, ami látna, hallana, gondolkodna vagy ismerne - ez a te Éned. (Brihadaranyaka Upanisad)

A figyelem a lélek természetes imája. (W. Benjamin)

A költészet, Hölgyeim és Uraim, a halandóságok és hiábavalóságok átbeszélése a végtelenbe. (Celan)

Az írás semmi máshoz nem vezet, csak újra és újra az íráshoz. Ez - teológiai értelmezésben - isten bűntetése az emberi gőgért. A bűnbeesés - írja Benjamin - az emberi szó születésének órája... A bűnbeesést lehetetlen érvényteleníteni. Különösen írás közben. Ami az írással elérhető, semmi más, mint az írás. Sem isten nevét, sem az élet értelmét vagy magát az életet nem lehet kibetűzni az ábécéből. Aki ezt megkísérli, a rettenetet vagy az elnémulást érinti. (Hans-Ulrich Treichel)

Elviselhetetlen a gondolat, hogy holnap elutazom innen. De ha itt kellene maradnom, az épp oly elviselhetetlen lenne. (Radnóti)

Fel akartam adni a művészetet, aztán művészetet csináltam belőle. (Ben Vautier)

Kezdetben volt a szó és nem a fecsegés, és végül újra a szó lesz, és nem a propaganda. (Gottfried Benn)

Az írás tevékenysége önmagunk túlbecsülésével kezdődik, aztán már biztonságban vagyunk. (Gerhard Roth)

Nem értem, de a hangja boldoggá tesz. (Ludwig von Ficker Wittgensteinnek, Trakl egyik verséről)

Nincs kollektív bűn. Aki bűnőssé tette magát, egyénileg kell felelősséget vállalnia. Ugyanakkor létezik a kollektív felelősségnek egy formája azért a mentális és kultúrális közegért, amelyben a tömeges bűn létre jöhetett. És mi azonos mértékben örökösei vagyunk a történteknek. (Habermas)

A művészet gyermekség, a művészet ugyanis annyi, hogy nem tudja, a világ már megvan. Nem szétrombolni a meglévőt, hanem semmi készet nem találni. (Rilke)

Nem tudom, mi a vers, de ha látom, megismerem. (Lénárd Sándor)

Az egyensúlyom, mint minden egyensúly, bizonytalan. (Malcolm Lowry)

Nem a kakas, az ember mondja, hogy kukurikú. (Weöres)

Nem vagyok - ez az én hatalomnélküli, örök létezésem. (Weöres)

Nincsenek irodalmi érdekeim, hanem irodalomból állok, nem vagyok más és nem is lehetek semmi más. (Kafka)

Ki is mondta ezt egy versben: "Harsogni kezdett a nap az égen"? Értelme nincs, de szép! (Dosztojevszkij)

Józansággal semmire sem jut az ember a világban, ahol egyetlen kézmozdulat az életébe kerülhet. (Böll)

Aki valamely írónak, barátom, homályosságát felhánytorgatni akarja, vessen pillantást előbb saját bensejébe, hogy ottan van-e kellő világosság. A nagyon világos írás olvashatatlanná válik szürkületkor. (Esterházy)

A tudományok nem minden rossznak okozói, csupán nagy részük van a rosszban, s ami sajátosképpen hozzájuk tartozik, az az, hogy kellemes színezetet adtak vétkeinknek, egy bizonyos becsületes külsőt, ami visszatart attól, hogy iszonyodjunk tőlük. (Rousseau)

Nem voltak céljai, nem akart semmit. Ez azonban ellenszenves az emberek szemében. Ezt nem tudják megbocsátani a csörtetők, mert az ilyen lemondó, passzív érdektelenség néha a legveszélyesebb versenytárs, váratlanul elviszi a díjat azok elől, akik ezer fondorlattal küzdenek érte. De azok sem bocsátják meg, akik a díjat osztják, mert a lemondó nem simul, nem hízeleg, nem emeli fontosságukat. (Cocteau)

Rettenetes dolgot tettem. Posztuláltam egy részecskét, amelyet nem lehet bizonyítani. (Wolfgang Pauli)

Egyetlenegy könyv elég lett volna. (Cioran)

#